Repült a féreg

A klímaváltozás nemcsak az emberek, a haszonnövények és a haszonállatok egészségét, stressztűrő-képességét teszi próbára — és fogja még inkább próbára tenni a következő évektől —, de a növényvédelemben és a talajélettanban is súlyos fenyegetéseket hoz.

Egyméteres gilisztafaló Franciaországban például két éve került nyilvánosságra, hogy invazív óriásférgek, a planáriák egy faja Bipalium kewense; fotó: Pierre Gros évtizedek óta jelen van.

A kutatók — akik eleinte el sem akarták hinni, hogy ilyesmi létezhet — először növénytermesztő gazdák-gazdaságok fényképei alapján azonosították a különféle fajokat, amelyeknek némelyike nem is olyan kicsi, mint párcentis fajtársa: egyes fajok fél-egyméteres nagyságúra nőnek. Noha egyes rokonaik őshonosak Európában, a nagyobb termetűek eddig nem jelentek meg a kontinensen. A gazdák ijedtségénél nagyobb probléma, hogy ezek a nagytestű férgek földigilisztával táplálkoznak, naponta akár több példányt is felzabálnak, vagyis egész táblák gilisztapopulációja veszhet el, ami az amúgy is humusz- és szerves életben szegény európai talajok további leromlásához vezet.

Poloskainvázió A másik, tipikusan a klímaváltozással elszaporodó kártevő a poloska.

Mint arról Vétek Gábor docens SZIE nemrég írt, a márványospoloskák a következő évek egyik olyan új kártevője a termesztésben, amely a jól működő növényvédelmi rendszerek átalakítására késztetheti a gazdálkodókat, és várható, hogy a kártétel mértéke növekedni fog. A főként csemegekukorica- bab- paprika- paradicsom- és almatermesztésben megjelenő rovar Pest megyében a főváros környékén, illetve Pécs környékén tömegesen fordul elő, de nagy számban az Északi-Középhegységben, Bács-Kiskun megye déli részén és a Viharsarokban.

Az USA-ban például az ázsiai márványospoloska 15 év alatt az egész országban elterjedt, és komoly mezőgazdasági kárral jár a jelenléte.

Az inkább városi környezetben megjelenő ágyipoloska túlélőképessége jól érzékelteti, milyen makacs rovarról van szó: ez a válfaj legalább millió éve létezik. Vagyis nemcsak a természetes élőhelyek átalakulását, az urbanizációt képes kezelni, de annak idején — 65 millió éve — túlélte azt a katasztrófát is, ami a dinoszauruszok kihalásához vezetett… Repülő rovarirtó A klímaváltozás és egyes rovarfajok túlszaporodása persze az emberi magatartáson is múlik.

Az intenzív gazdálkodás, az állattartás — repült a féreg a szarvasmarhatelepek — visszaszorulásával, no meg a városi ember türelmetlensége miatt az utóbbi néhány évben súlyosan megfogyatkozott a fecskepopulációk száma — figyelmeztetnek a Magyar Madártani Egyesület MME szakemberei.

Mivel egy fecske repült a féreg költési időszakban akár 1 kilónyi repülő rovart is elfogyaszt — ki lehet számolni: a korábban itt fészkelő 2 millió villásfarkú 2 millió kilónyi károkat és fertőzéseket okozó rovartól tisztította meg a levegőt.