Seregély parazita. Zöldfarkú fényseregély

Kevés olyan feltűnő tollazatú és különös életmódú madara van a Kárpát-medencének, és ezen belül a magyar pusztának, mint a pásztormadár. Egykoron a fátlan hortobágyi pusztán a nyári forróságban remegő levegőben a délibáb által elvarázsolt "távolban úszó" nyájak, gulyák körül sokszor nagy csapatok mozogtak. A pásztormadár megjelenése a magyar pusztán a távolabbi múltban, akár közelmúltban is látványos és sokak által csodált jelenségnek seregély parazita, hiszen fekete férgek emberekben fél évszázad is eltelik újabb fészkeléséig.

Madarunk igazi hazája ugyanis jóval keletebbre nyúlik, a száraz sztyeppterületek, gyér növényzetű félsivatagok, vagy magas hegyek területei. Legjellemzőbb Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. Egyes években azonban – főképpen hosszantartó forró, száraz nyarú évek után – inváziósan benyomulnak csapatai Közép-Európába, döntően a Alföld térségébe.

Már a házi verebekből is egyre kevesebb akad MTI Jelentősen csökkent Németország madárállománya: 12 év alatt 15 százalékkal esett vissza a költőpárok száma.

Így mégis "igazi magyar" pusztai madárnak számít és ezért is vállalkoztunk e szép és váratlan megjelenésű madár bemutatására. Elterjedése A pásztormadár az északi félteke palearktikus zónájának madara.

Áreája főként Kelet-Európában, a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger térségében, Kis-Ázsiában, Ázsia belső sztyepp- és félsivatagos területein honos. Ahogy az előzőekben utaltunk rá, Közép-Ázsiában is jellemző faj. Elterjedésének határát északon a 22 oC-os, míg délen a 32 oC-os hőmérsékleti izoterma vonal határolja.

Parasita

Meleg, sziklás, kopár vidékeken fészkel, ahol fő táplálékát, a sáskákat, nagy tömegben zsákmányolhatja. Seregély parazita áreáját egyes években jelentősen kiszélesítve, váratlanul nagy tömegű inváziós megjelenése során akár ezres tömegekben Keletről benyomul Közép-Európába, így az Alföld vidékére is.

A látványos inváziók kiváltó okait pontosan nem ismerjük, ezért megjósolni sem lehet, seregély parazita mikor várhatók nagyobb fészkelő állományok az eredeti elterjedési területén kívül. Az azonban látható, hogy az egymást követő hosszú, száraz, forró nyarak következtében feldúsuló sáskatömegek után nagyobb a valószínűsége a pásztormadarak megjelenésének.

Leírása A testmérete seregély nagyságú, kb. Tollazata alapján könnyen felismerhető madár. Az öreg, kiszíneződött hím feje, szárnya és farka fekete, a teste élénk rózsaszínű.

A fejen elhelyezkedő hosszú tollak felborzolható tollbóbitát alkotnak.

Tartalomjegyzék

A tollazat fémfényű, csillogó. A hasoldal világos szennyesfehér, a melltájék halványfoltos, csíkozott vagy pettyezett. A tojók színezete hasonlít a hímekéhez, de a színei tompábbak és bóbitájuk rövidebb. Nyugalmi tollazatban a hímek is fakóbbak lesznek. A kifejlett madarak csőre és lába is rózsaszínű.

A fiatal, a fészket éppen elhagyott madarak barnásszürkék. Színezete után a pásztormadarat nálunk rózsaseregélynek, tarkaseregélynek, rózsamadárnak is nevezték. Élőhelye, életmódja Közeli rokona a seregély, amely fészkeléskor a fák odvát részesíti előnyben, ezért költéskor inkább erdei madárnak számít.

• Beton paraziták
• Férgek megbeszélése
• Előfordulása[ szerkesztés ] Egy felnőtt seregély A seregélyek globális egyedszáma ben millió példány volt, elterjedési területe 8 km2.
• Vadászati állattan | Digitális Tankönyvtár
• Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
• Bélférgek kezelése

A pásztormadár eredendően ugyancsak üreglakó, seregély parazita nem faodúkban, hanem sziklaüregekben, köves felszínek üregeiben, lakóépületek, romok réseiben, háztetűk szerkezetében költ.

Mint a kiterjedt fátlan síkságok, köves felszínek madara, a talajon táplálkozik. Elsősorban a rövidfüvű sztyeppterületek, legelők jelentik a fű táplálkozó helyeit. Táplálékának döntő részét egyenesszárnyúak, olykor kivétel nélkül különböző sáskafajok adják.

Már a házi verebekből is egyre kevesebb akad

Sáskajárásos időben ezerszám fogdossák a fűben ugráló rovarokat, fiókáikat is ezzel táplálják. A rovartáplálékon kívül mind eredeti elterjedési területén, mind ideiglenes áreájában növényi táplálékot is fogyaszt, jórészt gyümölcsöket.

Hazánkban elsősorban a korán érő csonthéjasok cseresznye, meggy és más termések pl. Törökországban amíg seregély parazita, fűként sáskákkal él tavasszal"szentnek", később amikor gyümölccsel táplálkozik és akár egész fákat kopaszthatnak le fűként a nyár második felében"ördögnek" hívják. A sáskafogyasztásával függ össze a madár másik népi neve: sáskamadár.

Költési elterjedése: Eredetileg palearktikus elterjedésű, politipikus faj, de megtelepítették Észak-Amerikában, s ott is elterjedt. Európában a magas észak, az Ibériai-félsziget, D-Olaszország, a Balkán adriai partvidéke és a földközi-tengeri szigetek kivételével mindenütt fészkel, említett területeken és É-Afrikában pedig teleléskor jelenik meg

A pásztormadár a magyar pusztán mindig seregély parazita a legelő állathoz. A fűben legelésző jószág mellett mozgó madarak követik az állatot, miközben az járásával felugrasztja a sáskákat, így ezek könnyebben látható prédává válnak. Néha rászállnak a birka hátára – akár a seregély – és a bőrben lévő parazitákat is kiszedegetik. Nem véletlen a magyar neve: pásztormadár. Más országokban csak a színe és nem a viselkedése a seregély parazita, ami azt is mutatja, hogy nincs olyan szoros kapcsolat a madár és az ember között, mint hazánkban az alföldi pásztorok és a legeltetett állatok környezetében.

Amint az előzőekben említettük, hazánk területe nem állandó fészkelőhelye a pásztormadárnak. Először bűl ismerjük tömeges megjelenésének leírását, majd további jelentűsebb megjelenéseinek évszámai:, Kisebb egyedszámú inváziói ismertek és években. A fenti időszakokban nagyobb állományok is költöttek. Magyarországon a legutóbbi jelentűs inváziós megjelenését ben és ben figyelhettük meg. Több nagyobb telepben fészkelt a Hortobágyon.

Mindkét évben elsősorban juhhodályok tetűszerkezeteiben, istállók falréseiben és a számukra kihelyezett mesterséges odúkban is költött. Mindkét évben ezernél több egyed jelent meg a Hortobágyon és környékén. A zajos társaságú madarak a fészekhely foglalása után párokba szakadva kisebb-nagyobb telepekben költöttek.

Szabályos madárkihalásról beszélnek a kutatók

Gyakran lehetett megfigyelni tojó nélküli vagy fészkelő helyekből kiszorult hímek veszekedését. Csodálatos élményt jelentett megfigyelni az élénken mozgó vagy fákon pihenő madarak csapatait. Ugyancsak élményszámba ment, ahogyan a különböző állattartó telepeken lévő itatókban fürödtek, vagy ahogyan élénken szaladgálva a fűben kapkodták a sáskákat.

Vajon a mi életünkben lesz-e még hasonló élményben részünk?

Csökken a rovarok száma is magával rántva a madarakat

A cikkünkhöz mellékelt képeket az Észak-Hortobágyon ben készítettük egy nagyobb költőtelepen. A fészekanyagot fűként a hímek hordják, de a tojó is részt vesz a fészeképítésben. A fészekbe a tojó halványkék tojást rak, melyeket nap alatt költ ki.

Seregély Sturnus vulgaris Seregély Sturnus vulgaris - Fotó: Wikipédia Ha valaki azt hallja: seregély, az esetek többségében azonnal egy kártékony, rikácsoló madárra gondol amit tűzzel-vassal kellene irtani. Pedig nagyot téved.

A fiókák mintegy három hét alatt seregély parazita el fészket, majd rövidesen röpképessé is válnak. Fészkeléskor mindig keresi a víz közelségét, ezért eredeti hazájában sokszor folyóvölgyekben, tavak környékén költ. A pásztormadár hímjeinek hangja igazán különös, visszafogottan halk csicsergő zsezsegés, ami szinte nem is hasonlít seregély parazita seregély énekéhez.

Az éneklő hímek tollbóbitájukat felborzolják, miközben szárnyukat kissé rázogatják. Állománynagyság, vonulása A pásztormadár világállományáról kevés adat áll rendelkezésünkre.

Navigációs menü

Eredeti költőhelyén sokezres kolóniában fészkel. Ascaris emberi és pinworm hazai elterjedését a fentiekben részleteztük. Amikor hazánkban nincsenek inváziós időszakok és nem költ, akkor is, általában májustól augusztusig lehet látni kisebb számban kóborló egyedeket, fűként seregélycsapatokban. Eredeti hazájában is vonuló, legjelentősebb telelő területe India szubtrópusi területe.

Csatlakozz hozzánk!

Vonulás közben további területeken, mint Pakisztánban, a Közel-keleten, Észak-Afrikában is megjelenhet. A fiatal madarak kóborlás közben egészen Észak-Európáig is eljuthatnak. Tartása A pásztormadarat nemigen tartják. Még olyan nagyobb állatkertekből is hiányzik, ahol egyébként eredményesen foglalkoznak énekes madarak tartásával, tenyésztésével.

Vadászati állattan

A hímek nem olyan ügyes énekesek és hangutánzók, mint közeli rokona, a seregély. Noha tollazata igen élénk és dekoratív, időszakos megjelenése, mozgásigényéből adódó helyigénye révén nem vált a díszmadártenyésztők alanyává. A pásztormadár hazánkban védett faj. Befogása, tartása, tenyésztése árusítása! Csak bizakodhatunk abban, hogy még belátható időben lehet olyan élményben részünk a pásztormadarak tömeges hazai megjelenése révén, mint ahogyan azt Petényi leírta: „Mintha csomókban vándorló rózsák mozognának a zöld pázsiton, olyan szép ez az elszóródva szaladgáló, pillanatonként legváltozatosabb alakulásokba álló madárcsapat, mely ha fölrepül, rózsás felhőként tánczol a seregély parazita előtt” Petényi János Salamon Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék.